Baziliskus: m�s n�ven a K�gy�k Kir�lya. Ezen cs�sz�m�sz�, mely gyakorta gigantikus m�reteket �lt, sz�z-�vekig is el�lhet. B�lcsõje a ty�knak toj�sa , melyen varangyos b�ka kotlik. Gyilkos fegyvere is felett�bb csod�s, hisz hal�los m�regtõl csepegõ foga mellett a n�z�se is hal�lt hoz�: valamely ember vagy �llat tekintet�nek t�z�be ker�l, nyomban �let�t vesz�ti. A p�kok menek�lnek a Baziliskus elõl, mert gyûl�lt ellens�g�k. A Baziliskus pedig f�l a kakas rikkant�s�t�l, aminek hallat�n menten kiszenved.
Biceg�c: avagy m�s n�ven l�pi lid�rc, a mocs�rba csalja az utaz�kat. A kis l�mp�ssal, amit a kez�ben l�tni lehet, t�v�tra vezeti a v�ndort, s ha az k�veti a f�nyt, akkor...
Dementor: a legvisszatasz�t�bb l�nyek k�z� tartoznak, akiket valaha a h�t�n hordott a f�ld. Amerre j�rnak, kisz�vj�k a levegõbõl a b�k�t, a rem�nyt �s a boldogs�got. M�g a muglik is meg�rzik a jelenl�t�ket, pedig sz�mukra l�thatatlanok. Ha t�l k�zel m�sz egy dementorhoz, kiszippant belõled minden kellemes �rz�st, minden boldog eml�ket. A dementor, ha megteheti, addig �lõsk�dik rajtad, am�g olyann� nem v�lsz mint õ maga: lelketlenn� �s gonossz�. Kiszipolyoz, s v�g�l nem marad benned m�s, csak a legsz�rnyûbb eml�keid.
Fõnixmad�r: csod�latos v�r�s, �s arany tollai vannak. Hatalmas s�lyt k�pesek felemelni, a k�nny�k gy�gyerõvel b�r, �s mellesleg igen hûs�ges h�zi�llatok. Egy bizonyos idõ elm�lt�val kigyulladnak, azut�n hamvaikb�l �j �letre kelnek.
Hippogriff: nagyon �n�rzetes �s s�rtõd�keny �llatok. Mindig hagyni kell, hogy a hippogriff tegye meg az elsõ l�p�st. Sz�pen udvariasan. Oda kell menni hozz�, meghajolni, �s v�rni. Ha õ is meghajol, akkor meg�rintheted. De ha nem, sipirc, mert nagyon �les a karma. A hippogriffek nem szeretik a pislog� embereket �s igen s�rt�d�kenyek.
Kapp�k: pikkelyes majmokra eml�keztetõ undok v�zisz�rnyek abban lelt�k �r�m�ket, ha �sz�h�rty�s kez�kkel j�l megszorongathatt�k a gyan�tlan f�rdõzõl nagy l�bujj�t.
K�kalag: z�ld, hegyes szarv�, ronda l�ny. V�zid�mon.A t�r�kenys�g�t kell kihaszn�lni. Abnorm�lisan hossz� ujjai vannak. Szorongatni j�l tud vel�k, de k�nnyen elt�rnek.
Kvibli: kviblinek az olyan embert h�vj�k, aki var�zsl�csal�dban sz�letett, m�gsincs benne m�gia. A kvibli nagyj�b�l a mugli sz�rmaz�s� var�zsl� ellent�te. Nagyon kev�s van belõl�k.
Mumus: a mumusok a s�t�t, z�rt helyeket kedvelik. Elõszeretettel rejtõznek el a szekr�nyben �s az �gy alatt. A mumus alakv�lt� lid�rc. Ha tal�lkozik valakivel, azt a k�lsõt veszi fel, amivel a legjobban r� tud ijeszteni. A szekr�ny m�ly�n lapul� mumus m�g nem �lt alakot. Elõbb ki kell tal�lnia, mivel r�miszthet meg minket. Senki nem tudja, hogyan fest egy mumus, amikor egyed�l van, de ha kiengedj�k, nyomban azz� v�lik majd, amitõl vagy akitõl a legjobban retteg�nk. Ha mumussal van dolgunk, jobban tessz�k, ha t�bbedmagunkkal sz�llunk szembe vele. Akkor ugyanis megzavarodik. A mumust egyvalamivel lehet elpuszt�tani �s az nem m�s, mint a nevet�s.
Rõtsipk�s: cs�f, kicsi koboldszerû l�nyek, olyan helyeken �l�lkodnak, ahol valaha v�ront�s t�rt�nt. V�rt�ml�c�kben �s elhagyott csatamezõk g�dreiben leselkednek az arra t�vedõkre , hogy j�l elagyabugy�lj�k õket.
Unikornis: kb. 2 �ves korukban v�ltoznak ez�stsz�nûv�, �s 4 �vesen nõ ki a szarvuk. Feh�rek csak akkor lesznek, miut�n teljesen kifejlõdtek, �gy 7 �vesen. Kicsi korukban m�g nem olyan bizalmatlanok. A fi�kat is jobban tûrik
V�rfarkas: b�r felt�telezhet�en Eur�pa �szaki fel�b�l ered, vil�gszerte megtal�lhat�. Az ember csak harap�s �tj�n v�lik v�rfarkass�. Erre az �ldatlan k�rra nincs igazi gy�gy�r, de b�jitaltani kutat�soknak k�sz�nhet�en a legrosszabb t�netek ma m�r kik�sz�b�lhet�k.A farkask�rban szenved� var�zsl� vagy mugli eg�sz h�napban norm�lisan �l, de teliholdkor besti�v� v�ltozik. A v�rfarkas abban k�l�nb�zik a legend�s l�nyek t�lnyom� t�bbs�g�t�l, hogy kifejezetten embere vad�szik.
Zord�: ez egy �men. A temetõkben k�s�rtõ �ri�s szellemkutya.