2007.05.05 18:11

Els� r�sz Lily Potter felriadt. N�h�ny m�sodpercig l�legzet�t visszafojtva f�lelt a kinti zajokra, de nem tudott r�j�nni, mi �breszthette fel. Odakint felz�gott a sz�l, �s halk z�rg�ssel �jabb leveleket s�p�rt a f�ldre, de az �szies id�j�r�st m�r b�ven megszokta – nem volt t�l kellemes a nyaruk sem, az �vszakok �sszemos�dtak, s csak a t�l fagyos hidege v�lt el a k�d�s, szeles h�napokt�l. Megd�rzs�lte a szem�t, �s felt�p�szkodott a fotelb�l, ahol elnyomta az �lom. Tett p�r l�p�st a szob�ban, hogy megmozgassa elmacsk�sodott tagjait, �s �jra meginduljon l�baiban a v�rkering�s. Nem lepte meg, hogy ism�t elaludt d�lut�n. Az elm�lt �vben ugyancsak lecs�kkent �let�ben a nyugodt �jszak�k sz�ma, �s �jra meg �jra elszund�tott nap k�zben, ha akadt n�h�ny szabad perce. Arc�n halv�ny mosoly j�tszott, ahogy a kandall�hoz l�pett, �s v�gign�zte a p�rk�ny�n sorakoz� fot�kat. Az esk�v�i k�p mellett egy nagyobb felv�tel d�szelgett, amelyen t�bb bar�tjukkal a Godric’s Hollow-i h�zat �s a bek�lt�z�st �nnepelt�k meg. Az iskolai bar�taikon, Sirius Blacken, Remus Lupinon, Peter Pettigrew-n �s Kathy Stevensonon k�v�l jelen volt Albus Dumbledore, �s n�h�ny m�s tag a F�nix Rendj�b�l – k�zt�k Christopher Prospeer, aki felfedezte sz�mukra ezt a h�zat. Lily visszamosolygott a k�pen vigyorg� alakokra, majd pillant�sa �tsiklott az esk�v�i k�p m�sik oldal�n �ll� fot�ra, amelyen Harry b�k�sen szuszogott a karjaiban. Lily k�nnyed�n megsim�totta a keretet, majd kiss� elkomorodott, ahogy tekintete egy m�sik k�pre esett. Ezt mugli technik�val k�sz�tett�k, �s az utols� olyan fot� volt, amelyen egy�tt volt Lily csal�dja. Az�ta a sz�lei �let�ket vesztett�k egy t�mad�s sor�n, amely miatt Lily �s Petunia is csaknem meghalt. Lily az�ta nem hallott a n�v�r�r�l, lesz�m�tva azt az alkalmat, amikor l�trehozt�k a biztons�gi b�b�jt, amely Harry �let�t volt hivatott megv�deni. Albus ragaszkodott hozz�, hogy a Potter csal�d k�l�nleges v�delemben r�szes�lj�n, ez�rt k�lt�ztek Londonb�l ide, �s ez�rt kereste fel Lily Petuni�t, b�rmennyire is megal�z�nak �rezte, hogy k�ny�r�gj�n n�v�r�nek. Elkapta pillant�s�t a fot�kr�l, �s lass� l�ptekkel az ablakhoz vonult. Nem akart sem a saj�t, sem James halottjaira gondolni. M�r most sokat fizettek a h�bor��rt, s Lily tudta, hogy m�g k�zel sem j�rnak a v�g�n. James szeptember �ta utols� �ves volt az aurork�pz�ben. Hetente t�bbsz�r is ment bevet�sre, felkutatni rejt�zk�d� hal�lfal�kat, vagy seg�teni egy-egy megt�madott falunak. Lily tavaly ny�r elej�n f�lbehagyta a tanulm�nyait, �s egyel�re Harrynek szentelte minden figyelm�t. N�ha sajn�lta, hogy nem csatlakozhat a f�rj�hez, �s nem seg�thet a mugliknak, m�skor viszont �r�lt, hogy otthon csak a baba ny�g�vel kell megk�zdenie. V�gigm�rte a kert f�it, amelyeknek �gai megad�an hajladoztak. A sz�l elkapott n�h�ny levelet �s port vegy�tve k�z�j�k v�gtelen k�rben �ld�zte �ket, apr� hurrik�nk�nt. Lily h�l�s volt, ami�rt Harry itt volt nekik. Amikor bejelentette bar�taiknak, hogy gyereket v�r �s f�lbehagyja az aurork�pz�t, t�bben is megd�bbenve reag�ltak. �gy �rezt�k, most, a h�bor� k�zep�n vil�gra hozni egy csecsem�t, felel�tlens�g. Lily azonban arra gondolt, ha most nem v�lik any�v�, tal�n t�bbet nem is lesz lehet�s�ge r�. James �s � folyamatos �letvesz�lynek voltak kit�ve. Az aurork�pz�b�l ismert�k Christopher Prospeert, akinek nem sokkal kor�ban sz�letett meg a kisl�nya. Lily a bejelent�s ut�n rengeteg id�t t�lt�tt a kicsi �s Miranda Prospeer mellet. Most elszorult a torka, ahogy esz�be jutott, hogy a hal�lfal�k megtal�lt�k, �s meg�lt�k a kisl�nyt, Miranda pedig az�ta a F�nix Rendj�nek a legelsz�ntabb tagja. Lily �rtette, hogy m�r nincs mit vesz�tenie, �s maga is �gy �rezte, b�rmit fel�ldozna Harry�rt. Dermedten kezdett ism�t hallgat�zni, s v�ratlanul r�d�bbent, mi riasztotta fel n�h�ny perce. A szomsz�dos gyerekszob�ban gyan�s volt a csend. Harry az apj�ra �t�tt, zajos, vid�m gyerek volt. Szinte �lland�an hallatszott g�gy�g�se vagy j�t�kainak hangos koppan�sa a sz�nyegpadl�n. Ezek a zajok, �s persze rengeteg figyelmeztet� b�b�j biztos�totta Lily nyugalm�t, ha nem volt �ppen egy szob�ban Harryvel. Most azonban �rz�kei sik�tva jelezt�k, hogy valami baj lehet, �s b�r egyik v�delmi b�b�j sem l�pett �letbe, Lily izgatottan kalap�l� sz�vvel indult meg a folyos� fel�. A gyerekszoba ajtaja sarkig ki volt t�rva, s Lilynek a sz�ja el� kellett kapnia a kez�t, hogy ne ki�ltson fel, amikor ben�zett. Harry a sz�nyegen �lt, elker�tett j�tsz�sark�ban, nagy halom �p�t�kock�val k�r�lv�ve, amelyekre most egy csepp figyelmet sem ford�tott. Helyette a vele szemben – �s ez�ltal az ajt�nak h�ttal – �ll�, fekete k�penyes alakra b�mult t�gra ny�lt, �rdekl�d� szemekkel. Lily el�h�zta a p�lc�j�t, s megpr�b�lt a lehet� leghalkabban bel�pni a szob�ba, hogy lefegyverezhesse az idegent. Azonban m�g meg sem lend�tette p�lc�j�t, hogy elv�gezze a n�ma b�b�jt, amikor a m�sik sarkon fordult. Lily dermedten n�zett szembe a fekete haj�, s�padt b�r�, nagy orr� f�rfival. N�h�ny m�sodpercnek el kellett telnie, hogy visszanyerje a hangj�t. – Piton! – Az els� meglepet�s ut�n el�nt�tte a harag, �s feljebb emelte p�lc�j�t, hogy r�t�madjon a f�rfira. – Evans… – Piton k�nnyed�n b�lintott fel�, �s egy pajzsb�b�jjal kiv�dte az �rt�st, amit Lily r�k�ld�tt. A n� nem t�madott �jra, helyette hidegen m�rte v�gig a f�rfit. – Potter. Mrs Potter, ha k�rhetem. Piton sz�ja sz�le megr�ndult, s Lily arc�ra g�nyos mosoly �lt ki, l�tva, hogy kellemetlen helyzetbe hozta a hal�lfal�t. – Maradjunk tal�n a Lilyn�l – javasolta a f�rfi. – Valahogy nem sz�vesen azonos�talak a Potter n�vvel… Lily felvonta a szem�ld�k�t. – Pedig nincs m�s v�laszt�sod. – �, dehogynem – legyintett Piton k�nnyed�n, �s v�gigm�rte Harryt, aki v�lhet�en meg�llap�totta, hogy miden a legnagyobb rendben van, �s �ppen azon igyekezett, hogy egym�sra pakoljon n�h�ny sz�nes �p�t�kock�t. Lily idegesen r�ndult �ssze, amikor a hal�lfal� a gyerekkel kezdett foglalkozni. P�lc�j�t �jra felemelte, s az eddigiekn�l fenyeget�bben sz�lalt meg: – A h�zat k�l�nb�z� var�zslatok v�dik az idegenekt�l, Piton. Nem tudom, hogy siker�lt bejutnod, de a jelenl�ted aktiv�lt t�bb riaszt� b�b�jt is. Val�sz�n�leg hamarosan ide�rnek a Rend tagjai �s ak�r n�h�ny auror is. – T�nyleg? – Piton �rdekl�dve pillantott r�. Lily szeme vill�mokat sz�rt. – K�r, hogy olyan k�nnyen t�ltetted magad azon a k�rd�sen, hogy hogyan jutottam be. Ez ugyanis maga ut�n von tov�bbi �rdekess�geket is. A v�delmi b�b�jaitokat semleges�tettem. Mindet. Ez�rt nem tudt�l r�la, hogy csaknem f�l �r�ja vagyok itt, a gyerekszob�ban, �s ez�rt nem fogja megtudni sem a f�rjed, sem Dumbledore, hogy illet�ktelen szem�ly van a h�zban. – Azt is �rz�kelik, ha megsz�nik a b�b�j, �s gondolom, idej�nnek majd ellen�rizni, hogy mi t�rt�nhetett – v�gott vissza Lily. – Gondolom, idej�nn�nek. – A f�rfi el�gedetten b�lintott. – Csakhogy �k nem �rz�kelik, hogy megsz�nt a b�b�j, ez�rt nem fognak megzavarni minket. Lily megmarkolta p�lc�j�t, �s hozz�fogott, hogy felt�n�smentesen v�grehajtsa a Speculum-b�b�jt, �s kapcsolatba l�pjen a t�bbi rendtaggal. – Ezzel k�r is pr�b�lkoznod. – Piton hangja meg�ll�totta a var�zslat k�zben. – Jelenleg a h�zban nem lehet Speculummal kommunik�lni. �s m�s hasonl� var�zslattal sem. A kock�kb�l �p�tett torony hangos robajl�ssal omlott �ssze Harry mellett. Ez olyannyira tetszett a kisfi�nak, hogy nevet�ssel �s tapssal jutalmazta a j�t�kszereket, majd hozz�fogott egy �jabb torony �p�t�s�hez. – Le sem tagadhatn� az apj�t – jegyezte meg Piton Harry �gyk�d�s�t figyelve. Lily d�h�sen m�rte v�gig a f�rfit. – Nem is akarn�m… – Piton v�llat vont. Lily r�vid csend ut�n halkan sz�lalt meg: – Mit akarsz? – Besz�lgetni – felelt a f�rfi, mintha mi sem lenne term�szetesebb. – Van n�h�ny dolog, amir�l tudnod kell. K�zben ihatn�nk egy te�t. �gy tudtam, a vil�gos m�gusok vend�gszeret�k… – De nem a hal�lfal�kkal szemben – morogta Lily ellens�gesen. – Nincs m�s v�laszt�sod – figyelmeztette Piton, �s elindult a nappaliba. Lily bizonytalanul m�rte v�gig Harryt, aki lelkesen magyar�zott csak maga sz�m�ra �rthet� halandzsa-nyelv�n a kock�knak, mik�zben egym�sra pakolta �ket. Amikor utol�rte a f�rfit, az a kandall� p�rk�ny�n l�v� k�peket n�zegette. – Sajn�lom a sz�leidet – jegyezte meg, amikor Lily bel�pett a szob�ba. Lily elh�zta a sz�j�t. – H�t persze… Piton megfordult, �s hidegen m�rte v�gig. – A mondatom egy udvariass�gi formula volt, Lily. Erre m�g akkor is illik hasonl� st�lusban v�laszolni, ha a besz�lget�partnered karj�n t�rt�netesen ott vir�t a S�t�t Jegy. M�sr�szt komolyan mondtam. – Az�rt t�rt�l be az otthonomba, hogy az etikettr�l csevegj�nk? – �rdekl�d�tt a n� cs�p�sen. – K�sz�n�m, de nem k�rek egy gyilkos kioktat�s�b�l. B�r bizony�ra mindig igen el�kel�en viselkedt�l az �ldozataiddal, miel�tt kimondtad volna r�juk a Cruciatus �tkot… Piton szeme elismer�en villant meg. – Ez igen, az ilyen replik�kat m�r szeretem – b�lintott el�gedetten, mik�zben helyet foglalt egy karossz�kben. Lily lassan leereszkedett a f�rfivel szemben l�v� fotelbe. – Te�ra ne sz�m�tsak? F�z�k �n, v�g�l is a f�z�sben verhetetlen vagyok. Lily nehezen tudta feldolgozni ezt a bizarr helyzetet, hogy a nappalij�ban �ld�g�l egy hal�lfal�val, aki �ppen te�t akar f�zni kettej�knek. Pitont azonban cs�ppet sem zavarta a szitu�ci�; megp�ccintette p�lc�j�t, egy ez�stt�lc�t �s te�sk�szletet var�zsolva az asztalra. Lily felismerte azt a porcel�n szettet, amelyet James sz�leit�l kaptak. Megr�ndult az arca, de a f�rfi nem zavartatta mag�t. Kit�lt�tte a te�t egy-egy cs�sz�be, s elgondolkozva n�zte az aranyl� folyad�k f�l�tt kavarg� puha p�r�t. Tejsz�nnel �zes�tette a saj�t ital�t, majd intett Lilynek, hogy l�sson hozz� � is. A n� gyanakodva b�multa a te�skann�t. − Nem m�rgeztem meg − k�z�lte Piton, el�rtve a m�sik pillant�s�t. − Ha meg akartalak volna �lni, m�r r�g megtettem volna. Lily agy�n �tcik�zott a gondolat, hogy � nem is m�regre gyanakodott, hanem Veritaserumra. �sszer�ndult ijedt�ben, amikor a f�rfi enyh�n k�r�rvend� hangja felcsend�l a fej�ben: Arra se lenne sz�ks�gem, ha meg akarn�m tudni a titkaidat… Lilyt az aurork�pz�ben megtan�tott�k az okklumenci�ra. Ut�lag visszagondolva a kapcsolat�ra Pitonnal, gyanakodott arra, hogy a fi� olvasott az �rz�seiben, most azonban, az ut�n, hogy tudatosan lez�rta az elm�j�t a f�rfi jelenl�t�ben, nem hitte volna, hogy m�g mindig ki van t�ve a legilimencia vesz�ly�nek. V�laszul villan�sszer� k�pek bukkantak el� a fej�ben. Csupa l�nyegtelen, m�gis elrejteni k�v�nt eml�k, a m�sodperc t�rt r�sz�re, mintha a f�rfi nem is k�v�nta volna l�tni �ket, csak incselkedni akart volna vele. Lily d�h�sen pr�b�lta kiz�rni Pitont a tudat�b�l, s egyre csak az j�rt az esz�ben, hogy ez az eg�sz nem lehet igaz. Mindenn�l val�s�gosabb a helyzet, Lily, hallotta ism�t a fej�ben Piton hangj�t. Dermedten meredt a m�sikra. B�rmit k�pes lenn�k megtudni, m�g a legrejtettebb inform�ci�kat is… − …de tiszteletben tartom a titkaidat − sz�lalt meg a f�rfi �jra hangosan, s Lily fell�legezve �rz�kelte, hogy Piton v�gre nem kutatja az eml�keit. − Sz�val igy�l − fejezte be a hal�lfal�, �s � maga is belekortyolt a te�ba. Lily kedvetlen�l �zes�tette meg saj�t ital�t, majd ivott kicsit. Odakint a sz�l folytatta hadj�rat�t az utols� levelek ellen, amelyek m�g a f�k �gaihoz tapadtak. Lily tekintete k�vette az elmos�dott s�rg�s foltokat, ahogy t�ncolva a f�ldre ereszkedtek. A gyerekszob�ban Harry k�t kock�t �t�getett �ssze, �s lelkesen g�gy�g�tt az �sszecsattan� fa hangj�t hallva. A kan�l val�sz�n�tlen�l hangosan csend�lt meg a porcel�nt�ny�ron, ahogy Piton visszahelyezte. − Mit akarsz itt? − Lily hangja eg�szen halk volt. − Minek j�tt�l ide? Nem hiszem, hogy Harryben vagy az �let�nkben akart�l gy�ny�rk�dni… − H�t abban nem is. − Piton g�nyosan h�zta el a sz�j�t. Lily k�rd�n vonta fel a szem�ld�k�t, de a f�rfi nem sietett a v�lasszal.

2007.05.05 18:09

Nem volt egyszer� szemben�zni ezzel a h�zzal, a gyerekkel �s ezzel az �j Lilyvel. Perselus n�m�n m�regette a fiatal n�t, akit l�that�lag ideges�tett a jelenl�te, de m�gis minden sejtj�vel azon volt, hogy nyugodtnak �s hat�rozottnak t�nj�n. A tea illata, Lily parf�mje, a h�zat �tj�r� kisbaba-illat irrit�l�an lengte k�r�l Perselust. Az elm�lt �vekben sokat hallott Potter�kr�l, �s egyszer-k�tszer l�tta is �ket. Tudta, hogy Potter v�gleg megkapta Lilyt – ezt persze m�r abban a pillanatban tudta, amikor a Roxfortban elterjedt, hogy a k�t griffend�les egy p�r –, �s nem lehetett k�ts�ge afel�l sem, hogy a k�t aurortanonc tagja a F�nix Rendj�nek, s minden erej�kkel a j� oldalt szolg�lj�k. Perselust az ilyen p�rok mindig g�nyos mosolyra k�sztett�k. Magabiztos lezsers�ggel j�tt most el Godric’s Hollow-ba. Nem telt el �t �v a tanulm�nyaik befejez�se �ta, s � m�r j� n�h�ny sikert tudhatott maga m�g�tt. Hal�lfal�k�nt rengeteg olyan tettel „b�szk�lkedhetett”, amelyeket lelkes ifj� kort�rsai m�g meg sem hallgatn�nak sz�vesen. Kiv�vta Tom �s a t�bbi hal�lfal� megbecs�l�s�t, s ezzel megkapta a lehet�s�get, hogy sok id�t t�lts�n a f�rfi k�zel�ben. Az elm�lt �vek megedzett�k, �s biztos volt benne, hogy egy r�gi, fut� kapcsolat eml�ke nem fogja megzavarni. Most persze m�r l�tta, mennyire naiv is volt. Hi�ba volt Tom mellett hideg, mindenre elsz�nt, hi�ba gondolt most eddigi legnagyobb siker�re, arra, hogy megtal�lta Tom eml�kei k�z�tt a horcruxot, a megold�s kulcs�t. Hi�ba �r�lt annak, hogy m�g �ppen id�ben fedezte fel, maga Tom adott lehet�s�get arra, hogy az ereje telj�ben l�v� Scelust hossz� �vekre eltegye az �tb�l. Perselus �t nyomaszt� �vvel a h�ta m�g�tt v�gre abban a megnyugtat� helyzetben volt, hogy megtal�lta a Herost �s a t�k�letes m�dszert arra, hogy elaltassa a Scelust. J�zan emberi sz�m�t�s szerint is majd’ k�t �vtizedre volt sz�ks�g, hogy a kisbaba feln�j�n, �s Perselus kik�pezhesse. Addig pedig Tom nem v�rakozna, ha � nem k�nyszer�ten� r�. A felfedez�s �s a munka els� fel�nek k�zelg� v�ge miatt kifejezetten der�sen �rkezett meg Potter�k h�z�hoz. �lvezte, hogy egyetlen k�nnyed int�ssel semleges�ti Albus Dumbledore megannyi apr�l�kosan kidolgozott v�d�var�zslat�t, hogy an�lk�l �csoroghat hossz� perceken �t Potter k�lyk�nek a szob�j�ban, hogy b�rki is �szrevenn�. A gyerek l�tv�nya m�r d�h�tette. A rendezett kert, a l�that�lag nemr�g fel�j�tott h�z f�l�tt m�g elsiklott a figyelme, de az ifj� Potter z�ld szemeit nem lehetett nem �szrevenni. Perselus szerint k�l�nben Harry nem volt semmivel sem jelent�kenyebb, mint b�rmelyik korabeli kisgyerek. Csak er�ssz�l�, fekete haja, amelyet Potter�k hagytak megn�ni, s �gy keretezte kerek babaarc�t, �s finoman �velt, z�ld szemei eml�keztettek a sz�leire. Lily megjelen�se m�r m�s volt. Perselus sz�m�tott r�, m�gis v�ratlanul �rte. A n� a sz�l�st�l asszonyosabb� v�lt, hajdani, l�nyos alkata, amely akkor �gy vonzotta Perselust, m�r a m�lt� volt. A f�rfi k�nytelen volt meg�llap�tani, hogy ez a teltebb Lily ugyanannyira, vagy tal�n m�g jobban is vonzza. Ett�l persze m�g nehezebb lett szemben�zni a t�nnyel, hogy a n� Potter feles�ge. Perselus nem is nagyon akart szemben�zni vele, s egyre csak a j�v� �s a tov�bbi lehet�s�gek j�rtak az esz�ben. Dumbledore ny�r �ta tudta, hogy � a Defensor; az id�s m�gus megb�zott benne, s b�r ezt nem sokan tudt�k a Rend tagjai k�z�l, m�r saj�t ember�knek tekintette. Perselusnak tulajdonk�ppen tetszett a kett�s szerep, mulattatta, hogy a kor k�t legnagyobbnak hitt m�gus�t �tejti, m�gis �gy �rezte, Lilynek sz�vesen el�ruln� az igazs�got. A n� azonban nem volt r� k�v�ncsi, m�r egy�ltal�n nem. Ha valaha is �r�lt volna a felment�snek, annak a t�nynek, hogy Perselus nem romlott a velej�ig, most m�r mindez nem �rdekelte. Perselusnak el�g volt egyetlen pillant�st vetnie Lilyre �s az �j �let�re, hogy ezt tudja. Val�ban sajn�lta a n� csal�dj�t, s d�h�tette, hogy mindez�rt cser�be egyetlen r�szv�tteli pillant�st sem kap Lilyt�l. Pedig � is elvesztette azokat, akik a legk�zelebb �lltak hozz�. Francist �ppen Potter �s Black fogta el, s nem b�rt ki annyi id�t sem �lve az Azkabanban, hogy Perselus r�vegye Tomot, hogy seg�tsen neki megsz�kni, vagy maga tegye meg ezt. Amyt nem fogt�k el �lve az aurorok. Ez a t�mad�s azon a kev�s alkalmak egyike volt, amikor m�g mindk�t Potter harcolt, s maga Tom is szembeker�lt vel�k. Perselust sosem �rdekelte, hogy melyik�k v�gzett a Nagyurat fedez� Amyvel, Black vagy Potter, de ak�r Lily is lehetett. Term�szetesen nem hal�los �tokkal, a f�jdalommentes gyilkol�shoz t�l nemesnek �rezt�k magukat. De ahhoz nem, hogy berobbants�k egy helyis�g tetej�t, amely maga al� temette azt a n�h�ny embert, akivel Perselus m�g j�ban volt a hal�lfal�k k�z�l. Perselusnak akkor minden erej�vel Tomot kellett v�delmeznie, s mindezt �gy, hogy a var�zsl� �gy �rezze, saj�t tud�sa mentette meg. Azt, hogy Amy halott, Francist elvitt�k Potter�k, �s Evan�rt �r�k �ta rem�nytelen�l k�zdenek a hal�lfal�k gy�gy�t�i, m�r csak j�val k�s�bb tudta meg. Akkor, amikor m�r k�s� volt. Most pedig itt �lt Lilyvel szemben, aki felvont szem�ld�kkel, d�h�sen meredt r�, hogy mi�rt hallgat m�g mindig, mi�rt lopja az idej�t, amit a csal�dj�ra, a fi�ra sz�nna, �s legsz�vesebben a k�p�be �v�lt�tt volna. Elv�gre Potter�knek m�g mindig ott voltak a bar�tai. Neki nem maradt m�s, csak n�h�ny hamis j� sz� a t�bbi hal�lfal�t�l, meg az apja, akit l�tni sem akart t�bb�. M�regette a n�t, s azon r�g�dott, hogy mennyit �ruljon el neki. Hogy k�pes lenne-e Lily felfogni az erej�t, �s egy�ltal�n, elhiszi-e egyetlen szav�t is. – A Nagy�r �ld�z titeket – sz�lalt meg v�g�l. Lily arca megr�ndult. – Ezt eddig is tudtuk – k�z�lte hidegen. – �vek �ta �ld�z minket �s a csal�dunkat. De kedves t�led, hogy idej�tt�l figyelmeztetni. − L�tszott, hogy legsz�vesebben kitess�keln� a h�zb�l, de Perselus nem mozdult. − Term�szetesen, a hal�lfal�k �vek �ta �ld�znek titeket, mint minden aurort. �s az is igaz, hogy a Nagy�rnak is szemet sz�rtatok m�r. De �n most nem ezekr�l besz�lek. Most nem Potter van vesz�lyben, vagy te, hanem a gyerek. − Harry?! − Lily �szt�n�sen felpattant, hogy a szomsz�d szob�ba siessen, ahol a zajok szerint a gyerek kiv�l�an sz�rakozott egy j�t�kaut�val. Perselus a te�j�t kortyolgatva v�rta meg, hogy a n� visszat�rjen. Hallatszott, ahogy a szomsz�d szob�ban Lily Harryhez besz�l, s a kisfi� lelkes v�laszai is, amelyekben keveredtek a l�tez� szavak �s az �rtelmetlen gagyog�s. Perselus megd�rzs�lte az orr�t, s a porcel�ncs�sz�j�t m�regette, amelynek oldal�n kecsesen t�ncolt k�rbe egy vir�ginda. Lily l�ptei halkan koppantak a padl�n, mik�zben visszaj�tt, s karjaiban Harryt tartotta − kiv�ltva ezzel Perselus idegess�g�t. − Mit akarna Voldemort Harryt�l? − k�rdezte Lily �lesen, mik�zben arr�bb h�zta a kisfi� kez�t a te�scs�sz�j�t�l. Piton v�gigm�rte a n�t, aki p�lc�j�nak egyetlen p�ccint�s�vel �tvar�zsolta a nappaliba Harry j�tsz�sark�t, �s most visszatette a kisfi�t a kisaut�j�hoz, s azon tanakodott, hogy melyik magyar�zattal feleljen erre a k�rd�sre. − Egy j�slat miatt keresi − sz�lalt meg v�g�l, b�r �rezte, hogy nem ez lesz a j� ir�ny. Lily se hitt k�l�n�sebben a j�slatokban. − Mif�le j�slat? − vonta fel a n� a szem�ld�k�t. − Vajon milyen j�slat �rdekelheti annyira a Nagyurat, hogy egy gyerekt�l kezdjen f�lni? Term�szetesen egy olyan, ami a buk�s�r�l sz�l… Lily els�padt. Pillant�sa a gyerekre siklott, aki cseppet sem zavartatta mag�t a feje f�l�tt sz�v�getett vil�gmegv�lt� tervekt�l, pl�ne nem att�l, hogy egy j�slat szerint b�rmi k�ze is lehetne Tom Denem hal�l�hoz. − De h�t m�gis mir�l sz�l…? − k�rdezte Lily csaknem suttogva. − �s mi�rt biztos, hogy Harryr�l van benne sz�? Perselus nem felelt azonnal. Lily arc�r�l sug�rzott az aggodalom, �s nem akarta megnyugtatni azzal, hogy k�zli, nem Harry az egyetlen „jel�lt” a j�slatban szerepl� gyermek szerep�re. �gy t�nt, a n� b�rmit megtenne, hogy megmentse a fi�t, �s ez az elsz�nts�g most hasznosabbnak �g�rkezett, mint ha nyugodtan meg�llap�totta volna, hogy bizony�ra a Longbottom-gyerekr�l van sz�. − Tudod, mi az az Aetas Heroum? − k�rdezte teh�t v�lasz helyett. Lily dermedten b�mult r�, s eg�szen lassan b�lintott. − Persze, tanultunk r�la, de… Gondolod, hogy most egy ilyen kor van? Alig n�h�ny �vtizeddel Grindelwald ut�n? Perselus mag�ban kalapot emelt a miniszt�riumi k�pz�s el�tt, majd azonnal meg�llap�totta, hogy az emberek m�g a legnyilv�nval�bb dolgok f�l�tt is k�pesek szemet hunyni, ha jobb �rz�s tagadni valaminek a l�tez�s�t, mint belet�r�dni. − H�bor� van. M�gpedig ugyancsak v�res h�bor�. �s a k�t f�l felsorakozott a m�gia k�t �ga mellett. M�g a nev�k is kifejez�; vil�gos �s s�t�t m�gia. − Na �s Harry… − Lily elhallgatott, �s �jra a gyereket kezdte figyelni. − Mi lenne Harry szerepe? Perselus j�l megfontolta, hogy mit v�laszoljon erre a k�rd�sre, s most halkan felelt: − Egy j�slat szerint Harry k�pes elpuszt�tani a Nagyurat.   Lily b�nultan meredt a f�rfira. Piton pergamensz�n b�r�, nyugodt arca rezzen�stelen�l �llta a pillant�s�t. A n� idegesen m�regette a hal�lfal�t, s egyar�nt rettegett att�l a gondolatt�l, hogy ez az eg�sz valami ostoba vicc vagy csapda, s att�l, amit valahol a lelke m�ly�n �rzett, hogy Piton v�resen komolyan gondolja a szavait. A fekete szemek kiismerhetetlennek t�ntek, s Lily egyre k�ts�gbeesettebb� v�lt, ahogy meg�rtette: komoly a helyzet. V�giggondolta mindazt, amit k�v�nt a fi�nak. Sebesen p�r�gtek a fej�ben a gondolatok a lehet�s�gekhez m�rten nyugodt gyerekkorr�l, a rengeteg j�t�kr�l, a bar�tokr�l, n�h�ny vid�m �vr�l a Roxfortban, szerelemr�l, tanul�sr�l �s csal�dr�l egy kellemesebb vil�gban. A list�n nyoma sem volt a vil�g megment�s�nek �s az ezzel j�r� terheknek. − Mennyire biztos ez az eg�sz? − k�rdezte borzongva. − A Nagy�r elhiszi. �s Dumbledore is. − Albus tudja?! − Lily olyan d�h�sen ki�ltott fel, hogy Harry aggodalmasan �sszevonta a szem�ld�k�t �s m�regetni kezdte anyj�t. A n� lehalk�totta a hangj�t, s folytatta: − Ha Albus tudta, mi�rt nem mondta meg nek�nk? − Ezt nem tudhatom − felelt a f�rfi nyugodtan. − Bizony�ra ezzel is v�deni akart titeket. Most azonban komolyabb a helyzet. Lily, a Nagy�r ide akar j�nni, hogy meg�lje Harryt. Lily r�m�lten felsikoltott. Kez�t a sz�j�ra szor�totta, s riadtan b�mult Pitonra. Hirtelen �r�lts�gnek tartotta, hogy eddig megt�rte a h�z�ban a hal�lfal�t. Szidta mag�t, ami�rt egy r�gi kapcsolat eml�ke miatt nem pr�b�lta meg azonnal lefegyverezni �s elk�b�tani Pitont. Nem engedhette vissza Voldemorthoz most, hogy ismerte az otthonukat, a b�v�hely�ket. Vill�mgyorsan t�madt, s �szint�n rem�nykedet benne, hogy Piton betartja az �g�ret�t, �s nem olvas a gondolataiban, ez�rt v�ratlan lesz az �tok, amelyet a f�rfira k�ld. A n�ma lefegyverz�b�b�j v�r�sen villant meg a leveg�ben, �s Piton p�lc�ja Lily kez�ben landolt. A n� diadalmas �s a f�rfi meglepett ki�lt�s�ra Harry leeresztette a kez�ben l�v� j�t�kot, s mintegy m�ltatlankodva v�gigm�rte a k�t feln�ttet, akik �lland�an megzavart�k. Lily m�r a k�b�t��tkot k�ldte a f�rfira, Piton azonban nyitott teny�rrel maga el� emelte a kez�t, s a n� legnagyobb d�bbenet�re a v�r�s �tok sisteregve felolvadt egy ez�st sz�n� pajzsban, amely mintha a f�rfi kez�b�l �radt volna. Lily zih�lva meredt Pitonra, �s alig fogta fel, amikor a f�rfi k�nnyed�n intett kez�vel, �s a tenyer�n, ez�st�s p�ra k�s�ret�ben megjelent a saj�t �s Lily p�lc�ja. A n� d�bbenten b�multa saj�t mark�t, amelyben m�r csak a leveg�t szorongatta. K�ts�gbeesetten rogyott vissza a fotelbe. Piton a k�t p�lc�t az asztalra helyezte, �s halk, nyugodt hangon sz�lalt meg: − Jobb, ha nem pr�b�lsz megt�madni. − Mit akarsz t�l�nk? − Lily hangja eg�szen elv�konyodott a tork�t szorongat� s�r�st�l. − Elviszel Voldemort el�? − Nem. − Piton hangja hat�rozottan csengett, de Lily nem tudott megnyugodni. A tenyer�be temette az arc�t, �s saj�t szaggatott l�legz�s�t �s hevesen kalap�l� sz�v�t hallgatta. Az asztal t�loldal�n a f�rfi n�m�n figyelte, szinte mag�n �rezte a pillant�s�t. Harry halkan h�pp�gni kezdett, majd egyre jobban nekil�tott a pityerg�snek. Lily felpillantott, s arc�ra nyugodt mosolyt er�ltetve odament a kisfi�hoz. A karjaiba emelte, �s hossz� perceken kereszt�l bec�zgette. Legal�bb annyira szolg�lt ez a saj�t megnyugtat�s�ra, mint Harry�re. Piton hagyta, hogy a kicsivel foglalkozzon; az ablakhoz l�pett, �s a megt�p�zott f�kat b�multa, am�g Lily �sszeszedte mag�t. A n�ben felmer�lt, hogy most k�nnyed�n megkaparinthatn� a p�lc�kat a te�skanna mell�l, de azt�n meggy�zte mag�t, hogy nincs �rtelme megint harcba sz�llni a f�rfival. Val�j�ban tartott a hal�lfal� erej�t�l, �s nem akart �jra szembes�lni azzal, hogy a m�sik j�tszva legy�zhetn�, vagy ak�r meg is �lhetn�. Hossz� percek teltek el, mire �jra az asztal mellett �ltek. Harry ism�t belemer�lt a j�t�kba, Piton pedig kiismerhetetlen tekintettel b�multa Lilyt. − Mit tehet�nk Voldemort ellen? − k�rdezte a n�, mivel d�h�t� m�don �gy �rezte, hogy Pitont�l kell tan�csot k�rnie a tov�bbiakra. − K�lt�zz�nk el? Haszn�ljunk �jabb v�delmez� b�b�jokat? − Megpr�b�lhattok elrejt�zni, de ezzel csak el�d�zz�tok a t�mad�st − felelt a f�rfi kim�rten. − T�vedtek, ha azt hiszitek, hogy van t�k�letes v�delem. Se var�zslatra, se emberre nem lehet ennyire �p�teni. − Remek, akkor tal�n �nk�nt szolg�ltassuk ki magunkat Voldemortnak? Legal�bb megsp�rolunk neki egy kis er�fesz�t�st! − Nem az�rt j�ttem, hogy erre r�besz�ljelek − felelt a f�rfi nyugodtan. Lily �v�lteni tudott volna ett�l a nyugalomt�l. Gy�l�lte Pitont, ami�rt bes�t�lt az �ppen kellemess� v�l� �let�kbe, �s mindent t�nkretett ezzel a j�slattal. Sik�tani, s�rni lett volna kedve, vagy legal�bb nekiesni a f�rfinek �s �sszeverni, de semmit sem tehetett. Harryre pillantott, aki szerencs�re teljesen megnyugodott, majd vissza Pitonra. − V�rom, hogy v�gre megmondd, mi�rt j�tt�l − mondta. − A Nagy�rnak csak Harry kell. Harcol veletek, ha ellen�lltok neki, de nem titeket akar meg�lni. Harryt azonban felruh�ztam egy v�d�b�b�jjal. Ha Tom ellene t�r, visszacsap�dik r� az �tok. Lily d�bbenten meredt a f�rfire. − Mir�l besz�lsz? − A hangja halk �s hitetlenked� volt. − L�tezik b�b�j a hal�los �tok ellen? L�tezik olyan v�delem, ami folyamatos pajzsk�nt m�k�dik? − �n l�tre tudok hozni − hangzott a v�lasz. Lily d�h�sen vonta �ssze a szem�ld�k�t. − Minden hal�lfal� tud p�lca n�lk�l var�zsolni? − Azt hiszed, akkor ilyen hossz�ra ny�lna a h�bor�? − k�rdezett vissza Piton cs�fond�ros hangon. Lily gy�l�lte, hogyha �gy n�z r�. Ki nem �llhatta, ha ez a vele egyid�s f�rfi �gy viselkedett, mintha egy kisgyerek lenne, aki ostobas�gokat besz�l. �s ami m�g rosszabb volt, kisgyereknek is �rezte mag�t. Piton folytatta: − Csapd�t �ll�tunk a Nagy�rnak. Ha r�t�mad Harryre, � maga hal bele. Nincs m�s dolgotok, csak hagyni, hogy a veszt�be rohanjon. − Hagyni? Ezt m�gis hogy �rted? − fonta �ssze a karjait Lily. Egyre kev�sb� tetszett neki ez a besz�lget�s. − �llj f�lre, Lily, ha a Nagy�r r�t�mad. Ne pr�b�ld meg megakad�lyozni, �s v�gezhet�nk vele. − �lljak f�lre?! − Lily hangja �lesen csattant fel. − Norm�lis vagy te, Piton?! Csak mert neked nincs gyereked, tal�n �rz�seid sem, m�g megpr�b�lhatn�l �rtelmesen gondolkozni! Hogy �lljak f�lre, ha az az �r�lt meg akarja �lni a fiamat?! Csak akkor ker�lhet szembe Harryvel, ha el�bb v�gez velem �s Jamesszel is! − Lily… − pr�b�lt a f�rfi k�zbev�gni, de a n� most nem t�r�d�tt vele. V�gre ki�v�lthette mag�b�l a d�h�t �s a frusztr�lts�got, amit Piton megjelen�se okozott. − Azt hiszed, fontosabb a saj�t nyomorult �let�nk, mint Harry�?! Te komolyan azt hiszed, hogy mindenki olyan gy�va, hogy b�rmit fel�ldozna a saj�t boldogul�sa �rdek�ben?! Istenem, mennyire ostoba vagy! Nincs benned semmi emberi, Piton! Soha, soha az �letben nem n�zn�m v�gig, hogy Voldemort p�lc�t fogjon a fiamra! Nem �rdekelnek az ostoba t�vk�pzeteid, ezt nem adod be nekem! Piton d�h�sen pattant fel. Int�s�re a leveg� megrezd�lt, �s ez�st-f�nnyel t�ncolta k�rbe a n�t. Lily �gy �rezte, mintha hirtelen hideg v�zzel �nt�tt�k volna nyakon, s megborzongott a v�ratlan kij�zanod�st�l, amit az esztelen harag ut�n �rzett. Piton k�zelebb l�pett, s Lily �rezte, hogy ez�st�sen csillog� k�telek fonj�k k�rbe a kez�t �s a l�b�t, megakad�lyozva, hogy kap�l�zzon. H�ta a falnak t�maszkodott, pedig biztos volt benne, hogy a szoba k�zep�n j�rk�lt, mik�zben Pitonnak veszekedett. − L�gy �szn�l, Lily! − A f�rfi hangja halk volt, de Lily most tiszt�n hallotta benne az elfojtott �rzelmeket. − Tudom, hogy sz�rny�, amit k�rek. De l�ttad, hogy tudok p�lca n�lk�l var�zsolni. Tarthatok neked bemutat�t, ha att�l jobban elhiszed, de a v�geredm�ny ugyanaz. �letben maradhatsz te is �s Harry is, ha egy kicsit megb�zol bennem. − Ugyan mi�rt b�zn�k meg benned? Mi�rt akarn�d a nagyuradat elbuktatni? Mi�rt �rdekelne t�ged, hogy Harry �letben marad-e? Piton egy m�sodpercig hallgatott, s l�tszott, hogy az utols� �rvet h�zza el� a tarsoly�b�l: − Azt mondtad, tudod, mi az Aetas Heroum. − Lily b�lintott. A f�rfi folytatta: − Defensor vagyok. Lily megt�ntorodott, majd megr�zta a fej�t. − Semmit sem tudok arr�l, hogy mit csin�l a Defensor − felelt halkan. �rezte, hogy ahogy egyre nyugodtabb lesz, a k�telek leold�dnak a karj�r�l �s a l�b�r�l. Piton dermedten b�mult r�, �s megd�rzs�lte az orr�t. L�tszott, hogy ezzel az eshet�s�ggel nem sz�molt. Arr�bb l�pett, �s megsz�nt a b�b�j, amelyet l�trehozott: Lily �jra a szoba k�zep�n tal�lta mag�t, szemben a megszeppenten b�mul� Harryvel.